Zeneovi frappéval

Szerda: zeneovi. Tegnap este Ákos elkészítette a házi feladatot. Állítja, hogy ez Aaz, pedig Julika mondta, hogy nem, nem, itt nincs házi. Ezúttal vízfestékkel színezte ki a zimi-zimi-Züm-Züm kottafákat.
Nagyi feljött Abázni, Anya letrolizott az oviba, ahonnan Ákossal és Ádámmal a szó szoros értelmében repültek a zeneoviba. A két fiú két oldalról szaladva húzták Anyát, csaknem szárnyakra kapott Anya a lendülettől. Közben (mivel azonnal lehetett látni, hogy ebben a ritmusban nagyon korán odaérnek) a Brassai és a Berde Mózsa utca sarkán levő hegedűboltba betértek. Annak ellenére, hogy zárva volt, látva a tágra nyílt szemeket, beengedték őket bámészkodni. Gyönyörű hegedűk, brácsák, vonós hangszerek szépen sorjában - akár egy kórus tagjai - sorakoztak a falakon. Elbűvőlte a fiúkat a látvány. Ezt csak fokozta a művészboltba való látogatás, ahol festékek, ecsetek, papírok szebbnél szebb színkombinációban pompáztak a polcon. Ákosnak még mindig a rózsaszín a kedvenc színe, Ádámnak a kék és a fiús színek.
Ritmus az élet!
Még így is időben érkeztek a zeneoviba. Eszterrel és édesanyjával, Orsival a kapuban találkoztak. Tupi is hozta Teklust. Orsi meghívta Anyát egy kávéra, úgyhogy a volt telefonpalota melletti kávézóban egy frappé mellett beszélgettek. Ez a turabo frappé nagyon fincsi kávé: fagyi, csokidarabok és tejszín is van benne. Két szívószállal tálalják, egyik vékony (ezen a hideg kávé jön), a másik vastag (ezen az egy szinttel feljebb lévő fagyis csoki.) Jól lehet mellette dumálni, lazítani.