Ákos lelke

Mikor Ákos megszületett, még nem volt blogírás. Naplóba írtam a mindennapi élményeket. De most, hogy képekkel is színezhetem, megteszem. Ha Aba kacskaringóiról szóltam, akkor most Ákos lelkéről teszem ezt.
Ákos 2004. március 30-án született, február elején már nem tanítottam, így teljes figyelmem a babavárásra és a fokozati dolgozat írására irányult. Ekkor varrtam meg a régről tervezett amerikai háztartásokból ellesett patchwork-ágyterítőt. Matematikai munka volt, pontos és figyelmes (szabálytisztelő) varrás ez, akár Ákos munkastílusa. A világos és vidám színcsíkok varrásánál (zene mellett) kicsi fiam lelkére gondoltam: legyen ilyen derűs! Ismerje, akarja a rendet, de legyen ugyanakkor rugalmas. Szeresse az embereket, a zenét, szeressen élni!
A nagyszobai fehér szekrények és a kis Nagyapa által (Apa gyerekkorában) vásárolt kiskomód kidíszítése következett (2004. február):
Legyen Ákos hagyománytisztelő. De akarja az újat, merjen változtatni. Szeresse a szépet! A sünis sárga ágynemű, a virágos pelenkázó, a hófehér csipkés pólya (Apa katicabogárjelével a sarkában) mind Ákosnak, Ákosra gondolva varródtak. Mikor Nagyapa feljött és körülnézett az Ákos-váró sarokra, felsóhajtott: Gyönyörű lesz ennek a gyermeknek a lelke!
Mennyire igaza lett...

Aba-motívum

Augusztus vége, 2007. Már nagyon közel Aba születésének napja, amikor a Central áruházban cammogva (Orsinak keresek valami szép szülinapi ajándékot) meglátom ezt a csattot. Hirtelen arra gondolok, hogy ez nagyon Abás. Mind a formában, mind a színben Abát érzem: érdekes, harmonikus, játékos, erős, művészi, harcias, lendületes és nemes.És akkor szeptember eleje, megszületik Aba. Nézem a feje tetejét: ott a dupla kacskaringó. Nem meglepetés számomra, de örvendek. Tudom, hogy nemcsak külsőleg érdekes egyéniség.
Februárban most már ilyen ékszert kerestem magamnak. Ezek az Aba-színek és motívumok:Elhatároztam, hogy ezek az ékszerek az Abáéi lesznek, illetve a családjáé. Esetleg a feleségéé vagy a lányáé.