2007. szeptember 30., vasárnap

Aba

Juhász Aba 2007. szeptember 7-én született.
2007-ben íródott:
Jelenleg csecsemő, kedvenc étele az anyatej, kedvenc foglalkozása a konyhaasztalon teknőben való bámészkodás, kurjantgatás. Szeme, akár a mohosi tó tükre: tiszta, sötétkék és elvarázsol. Sokat kacag, álmában is néha hangosan. Amikor mosolyog a jobb arcán kis gödröcske jelenik meg. Kópés a mosolya, és sugárzik a melegség a szeméből. Bújik nagyon, sóhajtozik, mikor Anya magához szorítja. (A kép december 8-án készült, Aba 3 hó+1napos)
Barátai a pelenkázó feletti polc faerezetének körei, a velük való találkozás igazi élmény. Alvómaciját a Fekete családtól (Tupi, Judi, Sára és Tekla) kapta, Tupi el is nevezte Sámuelnek, vagyis Samunak. Mert Abának Sámuel jár. Kiságyában az Ákos és Anya által készített művészi színes ragasztmány köti le figyelmét. Erről már jó pár papírdarabocskát letépett vezénylési mozdulataival. Kiságya másik lakója a "szemtelen" Pintyőke, aki még egyelőre semmilyen hatást nem gyakorol Abára.
Szeret a konyhában ücsörögni, a mosogatás csörömpölő hangjára, a víz zúgására mindig elalszik teknőjében. Különben érzékeny a hangokra.
Eddig sokan vizsgálták már meg. Olosutean Daniela, Bolba Claudia, Kovács Kati családi orvosunk, Lőwi Károly, Batiz Attila, Szabó László magyarországi orvos. Leveleztünk a gondjairól Fazakas László és felesége Márta orvosokkal, Bügyüsszel, azaz Szatmári Ildikóval.
Látógatóit Anya feljegyezte a kis naplójába.
Aba harca
A szülészetről 3 nap múlva hazaengedtek. Jól evett, szépen fejlődött. Viszont besárgult. Ezt nevezik késői sárgaságnak. Alig 14 naposan 41 fokos lázzal rohantunk a kórházba. Szepszis, azaz vérmérgezés. Szerencsére az antibiótikum egyből hatott. Egy hétig kórház. Első pár nap a bizonytalanság, az aggódás, a bizakodás jegyében. Aztán a hála.
Mindenki megvívja előbb-utóbb a maga kis harcát. Ez még korai volt Abának, de hősiesen helytállt.

2007. december 30. Aba már nagyon ügyes. Az ágyában 180 fokos fordulatokat tesz, cumiját két kézzel fogja és ki-be teszi a szájába. MINDIG kacag, ha beszélek hozzá. Ilyenkor fülig ér a szája és jobb arcocskáján megjelenik a csábító gödröcske. Kiabál, a Gé betűt minden lehető magánhangzóval kombinálja, hangosan gügyög. Erős és izgága. A lábát most már ébrenlétben szinte állandóan gyertyaállásban tartja, közben húzogatja a nadrágját.
Nagyon jó vele lenni!
4 kg-val született, egy hónaposan 4800g, két hónaposan 5400g, három hónaposan 5940g volt. A grafikonok szerint le van maradva...
Az ijedtségem elmúlt, most már egyáltalán nem aggódom a volt betegsége miatt. A Protexint 3 napja nem adom (ugyanis volt egy 8 napos kakastop), már csak a Liv52 maradt. Ezt szereti, jó ízű.
Pénteken mértük, 16 hetesen - 6350g.
Lezser gyerek, nem szereti a rendet. Próbálom a 4 órás etetésre szoktatni (Ákossal ez tökéletesen működött), de vagy hamarabb nyüzsög, vagy éhségsztrájkol: 4 óra elteltével semmiképpen nem tudom etetni. Éjszaka feszeng, etetni kell, de azonnal alszik is tovább. Érdekes, hogy egy hónapos kora előtt pontosan 4 óránként evett. Akkor még nem volt egyéniség?
2008. május 1. mászik négykézláb, ül.
2008. május 9. kapaszkodva a térdenállásból talpra áll (8 hónapos)

Nincsenek megjegyzések: