Robert Burns: John Anderson my jo

John Anderson my jo, John,
When we were first acquent,
Your locks were like the raven,
Your bonie brow was brent;
But now your brow is beld, John,
Your locks are like the snaw,
but blessings on your frosty pow,
John Anderson, my jo!

John Anderson my jo, John,
We clamb the hill thegither,
And mony a canty day, John,
We've had wi' ane anither;
Now we maun totter down, John,
But hand in hand we'll go,
And sleep thegither at the foot,
John Anderson, my jo!
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szivem.

John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szivem.
(Szabó Lőrinc fordítása)