Aba keresztelő előtt

Ma reggel Abának újra hőemelkedése volt. 37,8.
Bepánikoltam. Tegnap egész nap a Panadol hatására jól volt, gondoltam, most már lejárt az oltás okozta lázasodás. Sokféle forgatókönyv lejátszódott bennem, a kórháztól rohanásig a keresztelő elhalasztásáig. Egy fél Paracetamol kúpot kapott. Egy órára rá pusziméréssel megállapítottam, hogy minden rendben. De azért a 2 percenkénti simogatások nem maradtak el. Ekkor már nagyon vártuk Borikáékat. És ünnepi hangulat ütötte fel fejét nálunk.
Ruha-készülődés:
Előkészítettem a keresztelői ruhát. A Bárdos Hunorkától kölcsönkért kezeslábast, sapkát, kabátkát. Délután Apa a Vincének kölcsönadott és most Budapestről busszal hazaküldött kék bársony kezeslábasért, majd a Jolánka néni (Orsi nagymamája) által gondosan előkészített csomagjáért ment Rékáékhoz (Mamuék hozták Segesvárról). Ez utóbbiban az Orsi keresztelői bársony kezeslábasa, egy másik selymes kezeslábas, fehér harisnya, kis kék cipőcske volt. A szeretet is áradt a csomagból. A fehér puha bársony kezeslábas mellett döntöttünk. Pió, Mamu szorgalmazására ez alkalomra kötött egy hófehér pampót. Volt más is, de ezt tartottam a legmegfelelőbbnek. Mert ebben is ott a szeretet. A sapka maradt a Hunorkától kapott.
Ákos kapott Mártitól és Lacitól egy szép zöld nadrágot, ugyanolyan színű szvettert (vesztert - ahogy Ákos mondja), az előkészített fehér ingével ezek találtak a legjobban.
Apának előkészítettem a Bocskai ruháját, fekete cipőjét. Én is fekete bársony ing+szoknyát készítettem elő magamnak. Igazi ünnep ez.