Szeretnék visszamenni időben -

- vallja be Ákos - akkorra, amikor még nem hallottam a félelmetes történeteket. 
A táborban a nagyobbak (a harmadikos, negyedikesek gyermekek voltak többségben) rémtörténeteket meséltek, horrorfilmek jeleneteit, amitől Ákos megrémült. Főleg este volt gond, lefekvés előtt. Napközben magába zárkózott. Félt a gonosz szellemektől, a tetszhalottaktól, stb.

A rémtörténetek olyan gondolatokat váltottak ki belőle, amitől én rémültem meg.
Ezért fontos egy szülőnek nagyon körültekintően dönteni. Ilyen döntés a "mikor menjen iskolába a gyerek" is, és ilyen az is, hogy "mikor és hova menjen táborozni a gyerek". A sajátos énjére, érzelmi érettségére kell igazán odafigyelni. Ez a tábor számára korai volt. Rá kellett volna hallgatnunk.
De, Anya, mit tegyek, hogy elfelejtsem, hogy ne gondolja rá?  - kérdi ismételten.