Katonaélet

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga,
Eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja.

Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb nem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára,
Csillog - villog a mezőben virágszál módjára. Ha bánat és a bor
Agyadban frigyre lép,
Lassanként földerül
Az életpuszta kép,
Gondolj merészet és nagyot,
És tedd rá éltedet!
Nincs veszve bármi sors alatt,
Ki el nem csüggedett.

Gondold meg, és igyál!
Örökké a világ sem áll;
De amíg áll és amíg él,
ront vagy javít, de nem henyél.
Ront vagy javít, de nem henyél.

Igyál! Igyál! Igyál!