2008. február 7., csütörtök

37 év = 444 hónap

Már reggeli előtt hangosan vonultak a fiúk: BOOOldog szülinapot Anya! A kis teamotívumos ajándéktasakban az István a király DVD, amire nagyon nagyon vágytam, Mozart összes (no comment), A dilisek vacsorája francia komédia CDn (valamikor a DunaTévén láttam, azóta meg szerettem volna még nézni), a régóta kiszemelt Deákné B. Katalin Legkisebbek játékai könyve és egy finom arckrém, hogy "ne legyen Anya rém". Apa nagyon készült... A reggelit a rockopera akkordjai kísérték. Utána Ákossal kártyaparti.
Mamu és N'apu délelőtt átjöttek Orsival és segítettek az esti családi zsúrra való felkészüléssel. Egy nagyon szép ékszerdobozt hoztak nekem, amit Ákos, a kalóz, ki is sajátított magának - egyelőre. És ágyneműt+csupakarika sáltartót. És elküldtek tegnap fodrászhoz, kozmetikushoz.
Este megérkezett Nagymama, Nagyapa, Réka, Levente (Orsi már itt volt), Márta. Nagyi finom gesztenyetortát hozott és egy hatalmas csokit, Ákosnak új etetőszéket, Abának ruhácskát. Réka egy köves szép gyűrűvel ajándékozott meg, Orsi színes, mesefigurás ruhacsipesz készlettel, Levente egy Aba-színű (narancssárga) ágyterítővel. Márta papucsot hozott nekem, ami azóta is a lábamhoz nőtt, annyira kényelmes.
Péter kiszámolta, hogy 444 hónapos vagyok. Ez azért érdekes, mert a 37-es számot megálmodtam (és ha én megálmodom, az fontos!) és a 22, 44, 77, 88 számok maradandó élményhez fűződnek, életem egy-egy fontos "stációját" jelentik. Azt hiszem, ez az év valami rendkívülit tartogat számomra.
Köszönöm a mai napot!

Nincsenek megjegyzések: