Hétfő, de azért jó!

Mivel Apa elutazott és reggel Anyának 8-tól órája volt, a fiúk korán keltek. 7 óra 10 perckor babakocsistól (mert hazafele jövet erre szükség lesz) taxiba vágódás, miután Aba akarta kinyitni EDEDÜL a kaput (Ákos nyitotta ki elsőként, ezt Aba nehezményezte, aztán vissza minden: kezdődik elölről, ezúttal Aba-nyitogatóval). A segítőkész taxisbácsi derült ezen, nagyon beszédes lett. Reggeli frissességgel újságolta a Kolozsvár környéki időjárás-viszonyokat, kedvesen tájékoztatott a reggeli hőmérséklet-ingadozásról és (visszapillantójában) bajsza alatt kuncogott a fiúk hajnalra csodálkozó arckifejezésén. Mikor a Brassai utcába beparkolva Anya nyújtotta a pontos 6 Ront, amit a taxisóra kijelzett, a hírekkel naprakész taxisbácsi karácsonyi tekintettel csak 5 Ront fogadott el. Anyának eszébe villant a hajdani damilvásárlási jelenet: Horgászüzlet, damilvásárlás terhesen (babavárási lakásrendezés - valami falraaggatási akció). Akkor, mikor fizetni akart, a mosolygó elárusító bizalmasan súgta: Ezt most önnek, hölgyem, ingyen!

Szóval jól indult a mai nap. Anya megtartotta óráit (utolsó tanítási nap a suliban), majd az iskola karácsonyi ünnepélye és tanári zsúr után (az egész héten titokban működő angyalkák felfedése), a fiúkkal megpakolva buszozott haza. Közben Apa sms-ei pontosan tájékoztatták, hogy minden terv szerint működik.
Ma először aludt Aba az oviban (előzetes óvónővel való egyeztetés). Nusi és Ildikó is örömmel hozták Anya tudomására, hogy Aba példásan viselkedett, evett, aludt. Kell ennél többet halljon egy Anya? Repültünk haza. Aba megint magyarázta a négy napja refrénszerűen ismétlődő mondandóját: Éspedigleg bemegyek a Balatonba, éspediglen befogom az orromat, éspediglen bebújok a víz alá.
Ákos minden cégtáblát, parkolótáblát, buszfeliratot hangosan szótagolt, olvasott: Cabinet, Garaj, Tora, Cosmote, stb. - persze magyarul betűzve.
Az itthoni délutáni tevékenységek után az esti mese az új unokatestvérről szólt: Zsomborról, aki egyre ügyesebb és erősebb, vagyis igazi mesehős.