Nagy Ferenc (Tátesz, Aba dédnagyapja egyik vasárnapi iskolai éneke, amit egy kínai gyermekdal dallamára írt):
Csendülj, dal, s mint mese-csónak lengedezz simán –
Rád bízzuk, mit a szívünk kíván:
Átkelünk most az Óperencián…
Hajszoljuk, mit a nagy távol nékünk tartogat –
Látjuk már a lila partokat.
Vár ott reánk egy színarany fogat.
Bölcs törpék: Jó kis tündérek küldöttsége jő –
s mi náluk nem fordult még elő:
Csillagot is kap minden érkező.
Hét erdőn és hét szivárványon át:
Elérjük majd a gyémánt palotát.
Ó, megvan, mit a szívünk kíván:
Túl, túl vagyunk az Óperencián.
Óperencia: Az Enns folyó felső szakaszának német neve Ober-Enns, innen származik az Óperencia szavunk. Itt volt az egykori magyar gyepű határa a 900-as években. És itt vannak az üveghegyek is, csak ma Alpoknak nevezik őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése