Bálványimádó unitáriusok

Ez volt a Ferkó által a családi levelezőlistára küldött levelének a subject-je, azaz tárgya. Ide másolom a levelet, mert nagyon nagyon tetszik:
Kedves Süt a Nap!
Már több, mint hat hete, hogy legkedvesebb unokánk visszarepült Jénába. Azon a rövid két héten (Segesvártól Déváig, dédszülők - nagyszülők - nagynénik és nagybácsik, zéró-tól 92 évesig) mindenki a legnagyobb szeretettel fogadta - csodálta -imádta/bálványozta és mindenféle jelzővel ellátta Félix Hunort: kis Buddha, szumo (Isti ), csoda (ezt Mámesztől vettük át), vasgyúró (nagyapja), kicsi terrorista - hurkás kisfiam (Zsuzsika ), zsák só (?), stb, stb, stb.
Megváltozott a házirend, mindenki leste - mikor ébred, jókedvű-e, mosolyog-e, szopik-e, milyen az anyagcseréje, aludt-e eleget/vagy igen sokat?... Egy szóval - megtelt a ház élettel! Bár Jéna és Medgyes között élő a kapcsolat - nehéz nagyszülőnek lenni "távoktatásban". Látni azt, hogy azon a rövid ajándék két hétben hogyan fejlődik testben és lélekben a kis emberpalánta és, hogy nem lehetünk részesei nap mint nap ennek a csodának... Maradtak a képek, telefonhívások.
Istivel összeollóztunk egy pár képet: korosztályok találkozója, Aba a korelnök (1. kép); kirándulás - levegőzés - virágszedés a Wewerben/Medgyes (2-3. kép); ...icce ucca Rebeka, de karcsú a dereka, galambocskám! (4.kép); Vera labdázik a "keményhúsú kölyökkel" (5. kép); extrém korosztályok találkozása (5.kép); a protokoll fárasztó, jól esik egy kis szundi, majd édes az ébredes (7-8. kép); német alapossággal, székely konoksággal: talpra magyar! (9.kép); az indiszkrét nagyapám (10.kép); a lányok elmentek a városba, nagyapám pedig: "Mókuska, mókuska,..., leesett, leesett, eltörött a lába...De, hogy miért ne gyógyítsa meg a doktorbácsi? Nem értem a logikáját, de ha anyádék hazajönnek - majd tisztázzuk! (11. kép); szívélyes találkozás a dévaiakkal; jól volt elbeszélgetni Mamával (12-13. kép); dévai séta: virágzik az aranyeső (14-15-16. kép) és közben húsvét volt (17. kép); Géza bácsival vígan telik (18. kép); kezdő nagybácsim szeme állásából úgy ítélem, hogy közös rokonaink valamikor Vereckénél jöttek be a Kárpát medencébe (19. kép); utolsó ébredés Medgyesen és egy kis állógyakorlat (20. kép); És megint Kolozsváron fényképeződünk: Rékuci, Annamária Abával, egy kissé zsémbes Ákom-bákom, kukucskáló Orsika és Zsuzsika Félix Hunorral: viszontlátásra augusztusban! (21. kép); Majd következik a szamosfalvi reptér kívül és belül (22-23. kép); és előállt az égijárgány; két óra múlva Frankfurtban találkozik édesapjával, Hannah nagyanyjával, Xeniaval - hiszen az unokánk oda (is) tartozik!