Kolozsvár - Udvarhely - Kolozsvár

Ma délelőtt Apa és Anya kíséretében Ómama hazautazik. Ákos Judiékhoz,
Aba nagyszülőkhöz megy.
Indulás.
Az utazás könnyed volt, a táj gyönyörű.
Nagy szívfájdalmunk, hogy idén (8 év után először) nem jutottunk el Tudványosra. Pont az idén: Csík zenekar, Rúzsa Magdi és a lényeg: Orbán Viktor.
Koradélután Udvarhelyre érkeztünk, rövid beszélgetés után visszaindultunk. Ákos ilyenkor úszótanfolyamon Teklussal és Judival. Nagyapa ment Ákoért, hogy a fiúk együtt várjanak ránk. Mivel többszöri telefonálás is megerősítette bennünk, hogy minden rendben, úgy gondoltuk, kicsit lazítunk: körülnézünk Korondon és meglátogatjuk a parajdi Áprily emlékházat.
A ház maga kísértetiesen emlékeztetett az agárdi Gárdonyi házra. (Mindkettőjük édesanyja Ziegler volt, de nem rokonok, mint megtudtuk.)
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám- horizontot
s tetőit, többet száznál és ezernél -
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély...
Balavásáron is tartottunk egy pihenőt, onnan eső és meglepően sok teherautó lassította igyekezetünk: későn értünk haza. Aba itthon a megígért lufijainak örvendezett, Ákos az új ugrókötelet próbálgatta, aztán mindketten mese nélkül aludtak el...