2009. március 15., vasárnap

Ákos talpra állt

Délelőtt, mivel Ákos ágyban fekvő beteg volt, a Duna tévét nézve ünnepelt a család. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök ünnepi prédikációja és a szintén tordai templomban fellépő kollégisták ének-összeállítása szép és felemelő volt.
Délután, mire Aba és Anya hazaértek Rékáéktól, Ákos már ajtóhoz szaladva, vidáman várta őket. Egy pár korty menta tea és egy pirítós - ennyit evett a délben. Kis szünet után újra pirítós és tea, így este 7-re le tudott ő is menni a Mátyás király szülőháza előtti ifjúsági ünnepi műsorra.
A délelőtti kollégisták (a János Zsigmond Unitárius Kollégium együttese) léptek fel többször (szóló: Fóris Ferenczi Gábor):



Innen énekelve, zászlósan átvonult a többségében középiskolásokból, egyetemistákból álló forradalmi csapat a Mátyás szobor előtti gyertyás megemlékezésre. Aba felkiáltott a gyertyák láttán: Tojta!, azaz Torta! Erre Ákos is rázendített: Farkaséhes vagyok!
A magyar és székely himnusz eléneklése után, a Deák Ferenc utcán Aba visítva kergette hazafele Ákost, Apát és Anyát. Itthon Ákos újra pirítóst lakomázott, közben zúgolódott: Milyen jó, hogy ti mindent ehettek és azt csináltok, amit akartok!
A kis forradalmárt megérintette a szabadság szele, megígértette Apával, hogy holnap reggelire kolbászos kenyeret kap.

Nincsenek megjegyzések: