Péter cikke a mai Szabadságban

Van már Kossuth Lajos utcánk
Két nevet minden kolozsvári utcának!
Értetlenül olvastam nemrég, hogy RMDSZ-es városatyák azon bakalódnak a tanácsban, hogy egy új, városszéli utcát Kossuthról nevezzenek el. A tősgyökeres kolozsváriak tudják, hogy több, mint 100 éve van már Kossuth Lajos utcánk, mégpedig a Főtér és a Bocskai tér északi oldalait összekötő utca. Ezt Kossuth Lajos utcaként használtuk és használjuk az élő, hétköznapi nyelvben, intézményeink, például az Unitárius Kollégium címében is, függetlenül attól, hogy hivatalosan éppen milyen néven szerepel. Mint ahogy van, és ezen a néven használjuk például a vele párhuzamos Szentegyház, Deák Ferenc, Király, Farkas, vagy a manapság már egyáltalán nem csendes Petőfi utcáinkat is. Utóbbi annak ellenére a kolozsvári magyarság Petőfi Sándor utcája, hogy néhány éve a Dohány utcára íratták rá tévedésből, hogy „Petőfi Sándor”.
Amíg van kolozsvári magyar közösség – és nem bomlunk Kolozsváron élő, magyar eredetű állampolgárok csoportjává -, addig van Kossuth Lajos utcánk is, mégpedig a fent említett utca. Sőt, talán fordítva is igaz: addig létezik kolozsvári magyar közösség, amíg Kossuth Lajosnak nevezzük ezt, a két történelmi magyar egyház püspöki hivatalának is otthont adó utcát. Kötelességünk hát öröklött helyneveinket őrizni, használni és továbbadni. Ellen kell álljunk minden olyan diverzáns javaslatnak, amely hagyományos helyneveinket máshol akarja felhasználni.
Természetesen a helyi román közösségnek éppúgy joga van elnevezni (kedvük szerint átnevezni) a maguk nyelvén az utcákat, tereket, mint ahogy nekünk is jogunk van megőrizni régi neveit azoknak a helyeknek, ahol életünk zajlik.
Mi lehet a megoldás? Egyetlen igazságos, európai szellemiségű rendszerként azt javasolom, hogy legyen minden utcának két hivatalos neve Kolozsváron. Egy-egy, egymástól független román és magyar név, az illető közösség igényeinek megfelelően. Külön magyar és román névadó bizottságok működjenek a helyhatóság mellett. A hivatalos iratokon, a személyi okmányokban is, mindkét név jelenjen meg. A polgárok pedig bármelyiket használhatják, tetszés szerint. Azon kívül, hogy a postások, taxisok, hivatalnokok kétszer annyi utcanevet kell megjegyezzenek, más gyakorlati akadálya nincs.
Nem néztem alaposan utána, de úgy tűnik, hogy ezzel a megoldással Kolozsvár egyedülálló lenne a világban, helyi érdekesség is lenne, ami még a turizmusnak is hasznára válna.
Ezt a javaslatot ajánlom figyelmébe a nemsokára megválasztandó új tanácsosoknak is.

Juhász Péter