Péter szülinapját tegnap, szombaton tartottuk kedvenc húgánál, Mártánál, Magyarfenesen. Az idő nem kedvezett, de ennek ellenére emlékezetesen jóra sikeredett.
Míg mi a teraszon ücsörgünk,
Ákos Orsival esőcseppeket kerget.
Kávézás, előétel.
Miért kell ma esnie?
Keresztmami jobbról, majd balról:
Orsinak is egyet:
Apa, másszunk fel megint!
Most fát vágunk, Ákom:
Megjöttek Tupiék:
És az év meglepetése: megjöttek Janekék, azaz Janek, Emese, Csenge, Kincső és Zenkő. Esőben, radarral, törött szélvédővel. De itt voltak. Péter semmit sem sejtett, ezért a meglepetés csak fokozta a Bődi család látta örömét. A gyerekek máris egymásra találtak. Összemérték egymást: ki mennyit nőtt.
Miután leizzadtak, jött a pihentető mese:
Ne búsulj, Aba, minden rendbe jön,
mert a távirányító a mi kezünkben van:
Tortavárás. Balról jobbra: Krisztián, Tekla, Csenge, Zenkő, Sára, Kincső, Orsi, Ákos, Nagyi, Aba.
Kincső és Ákos köldöktalálkozója. Zenkő is kipróbálná, de Aba nem társ még ebben.
Gyerekelőadások következtek. Tekla kezdte az éneklést, folytatta Csenge,
Ákos,
A Fekete lányok,
Kincső,
aztán mindenki (Danilaci világosította ki a filmet, mert amúgy nem lehetett kivenni a félhomály alakjait):
Ez a legjobb nap! - mondta Ákos az autóban és álomba merült. Éjjel 1 körül értünk haza, a fiúkat álmukban öltöztettük pizsamába. Apa még megitta a Danilaci küldte Leffe sört és az ötletesebbnél szebb ajándékait pakolta.Mi azt gondoljuk, hogy ha életünk egy kirakós játék, akkor
ezek a találkozások a napközeli ragyogó darabkák. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése