Három nővér hóvirággal

Ma estére Judi színházba hívta Anyát. Csehov Három nővérét nézték meg. Anyának nagyon tetszett a darab, a vége pedig a kiváló alakítások hatására (is) megható:
"Az idő elszáll, mi is elmegyünk örökre, elfelejtenek minket, elfelejtik az arcunkat, a hangunkat, hogy hányan voltunk, de a mi szenvedésünk boldogságra vált azokban, akik utánunk jönnek, boldogság és béke költözik a földre, és jó szóval, áldással emlékeznek majd azokra, akik most élnek. Ó, kedves húgaim, az életünk még nem ért véget! Élni fogunk! Olyan vidáman szól a zene, olyan boldogan, és én azt hiszem, nemsokára mi is megtudjuk, miért élünk, miért szenvedünk... Ha tudhatnánk, ha tudhatnánk!"

Apa maradt a fiúkkal itthon. Mikor Anya hazaért, Apa kivonszolta a kertbe és egy kései szülinapi ajándékot "nyújtott" át Anyának a most kibújt tavasz hírnökére mutatva: