Ákos ma már nem rongybaba

Ákos jobban van, csak nagyon legyengült, lefogyott, beesett a szeme. De: ma már evett.
Leírom a betegsége lefolyását, hogy máskor legyen szem előtt a kúra. Habár remélem, többet ilyen nem fordul elő...
Nagyon meg voltunk ijedve, mert pénteken reggel 10-től másnap reggel 10-ig hányt. Bármit lenyelt (egyetlen kiskanál főtt víz, vagy kamilla tea) hányta ki. Ráadásul nem csak egy kortyot, hanem többet, nem tudom, honnan. Az az érdekes, hogy semmi ételneműt nem hányt (igaz, nem is evett sokat, már péntek egész nap diétázott a reggeli hasmenés miatt), csak vizet, majd mindenféle színű nyálat (zöld, sárga). Az Elekrolyt ásványi sókat tartalmazó oldatot is kihányta. Természetesen összeolvastunk mindenfélét a világhálóról, és a tippet, amit már ezelőtt is hallottunk, most kiviteleztük: egy kis csészébe kólát (Coca Cola) töltöttünk (Apa este talált egy nonstopp üzletet az állomás mellett), addig kavargattuk, míg szénsavmentes lett, 1-1 kiskanállal kapott félóránként az elején. Ez bevált, nem hányta ki. (Állítólag a mentősök is azzal próbálkoznak ilyenkor). Valószínűleg az erős sav miatt tolerálja a gyomor, ugyanakkor sok cukrot kap vele a páciens, ami ilyenkor nagyon fontos.
Családorvosunk nem volt elérhető, ezért Batiz Attila orvost hívtuk fel szombat délelőtt telefonon. Az ő kezelését követtük:
- 6-8 óránként Metoclopramid (10 csepp)
- enyhén cukrozott mentatea (cukor is főzve) 5 percenként egy korty.
Szombaton déltől már nem hányt. Délután már két kortyot is ivott egyszerre. Este 3 kocka főtt krumplit is evett már.
Állandóan szellőztettünk, de gondoltuk, jobb, ha sétálunk is egyet. Úgyhogy este kimentünk egy órányira. Aba nagyon segítőkész volt, tolta a kocsit.
Fegyelmezett beteg Ákos, mindig megkérdezte, mennyit ihat és pontosan annyit nyelt. Szombaton éjszaka óránként 4-5 korty teát ivott. Mosolyogni is próbált, de csak enyhe fintor lett belőle. Nehéz volt őt így látni, elnyúlva, erőtlenül. Ilyenkor a legnagyobb dilemma, miközbe egyik lábunkról állunk a másikra: menjünk vagy ne kórházba. Ha igen, mikor, meddig húzhatjuk az itthoni kezelést? Induljunk vagy sem?
Mivel nem hányt már, nem volt láza, nem ment a hasa, úgy döntöttünk, hogy itthon maradunk (habár Anya összepakolta már a kórházba szükséges cuccokat) itatjuk, figyeljük, hogy ne dehidratálódjék.
Ma reggel már almakompótot evett, délben csirkehúslevest főtt murokkal, majd később főtt csirkefalatot és főtt krumplit (4-5 falat.)
Este újra ezt kért, evett egy keveset. És rajzolni is leült.
Aba szerencsére jól van. Sokat bohóckodott, próbálta jókedvre deríteni Ákost. Hol simogatta, hol puszilgatta homlokát, lábát. Csodálkozott, hogy a főnök vízszintesen fekszik egész nap. A vakációban ez volt a fő játék: Ákos a főnök, Aba a hadvezér. Kardokkal, lovakkal vagy motorral köröztek és kiabálták: Indulás!
Tegnap este mesét mondott Ákonak, ezúttal könyvből:

Még nem szusszantunk fel (túl sok az összeolvasott betegségek lehetősége...), de már ismételgetjük magunkban, hogy a gyógyulás útján járunk.