Emlékezünk Mámeszre

Ma három éve hajnalban hunyt el Nagymama, Ákos és Aba segesvári dédnagymamája.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Vörösmartyval vallotta, s erre tanította gyermekeit (Mamunak, Vera lányának ezt írta az emlékkönyvébe):

Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.