Leventééktől a várba sétáltunk, közben megérkeztek Félixék is Medgyesről.A várban zajlik a Pro Etnika fesztivál.
Párbeszéd minden szinten szinte mindenről: földszinten monológ, elsőn testvéri tűnődés, másodikon unokatestvéri csevegés.
Ákos itt már Bíborkának járja majomtáncát albán zenére.
Na, ez aztán beöltözött!
Életem első vattacukra, köszi Panni!
Ráadásul rózsaszín!
2009. augusztus 16., vasárnap
Vattacukor - "prömier"
1+1=1
Nagyapa és unoka most egyre gondol
Templomozás
Ákos Anyával, Mamuval és Tátesszel a "mi kicsi templomunkban" voltak. Istentisztelet alatt mintákat rajzolt, embereket, kezeket.És ezeket mind Mámesz varrta?
Igen, a szószékterítőt (pont olyat varrt nekünk!), az énekeskönyvek borítóit. A gyertyás falvédőket Pancsinéni varrta.Nem volt nehéz húzni neked, Anya, a harangkötelet?
De, olykor nehéz volt. Először ötödikes koromban húztam, aztán egyre könnyebb volt nemhivatalos harangozónak lenni. Általában déli 3-kor kellett temetések alatt húzni. A fekete kredenc mellett várni a telefoncsörrenést, a parancsszót: most 60-at, most 5 percig.Egyik lelkes vasárnapi iskolás, Györke, most itthon van.
Régi csapat: lelkésszel és oszival.
Mondjuk, én vagyok Tátesz. Most indulok Sárdra.
A sárdi autóra várva. Cynthiával:
2009. augusztus 15., szombat
Büntetés
Ákos május óta csintalan, időnként szokatlanul agresszív Abával. Néha önfejű és nem fogad szót. Büntetése változó. A büntetések variálnak: nem nézhet mesét, ma este nem olvasunk mesét (ez ijesztő), elhatárolva kell ülnie, amíg szólunk neki. A Balatonon kemény büntetés látott napvilágot.
Strandra menet Ákos előreszaladt, egyedül keresztezve egy utat. Veszélyes volt, akkor is, ha általában óvatos és körülnéz. Nem tudtam mivel büntessem, de éreztem, ennek most súlya kell legyen, a megszidás nem elég. Végül egy kerítésnek dőlve megvárt, akkor kellett azonnal valamivel jelezzem, hogy ez nagyon, de nagyon helytelen volt.
Két órán át nem beszélek hozzád! - döntöttem hirtelen felindultságomban, de halkan, lassan, tagolva mondtam.
Megszeppenve nézett. Nem értette, nem erre számított. Némán mellém csatlakozott a babakocsi tolásába, lépteinél hangosabbnak véltem szuszogását.
A parton valóban nem beszéltem hozzá, amikor látta, rá se néztem. Hideg zuhanyként érte ez a büntetés. Kezdett viselkedni, példásan. Mindig szokott kedveskedni, de most fokozott módon hordta a kekszet, a virágszirmokat. És megbánóan, sóhajtva mosolygott hozzá. Nehezemre esett, de keresztülnéztem rajta, nem vettem figyelembe. Nehéz volt. A vízből kiszaladva ölembe szaladt és szorította szorosan a nyakam. Nem szóltam, passzívan, nem viszonozva álltam.
További kedveskedések sorozata indult: újra csemege-kínálgatás, Abakiszolgálás. Mindenben a kedvében járt öccsének, a homokozóban mindent előzékenyen eléje tett és közben figyelte, nem-e reagálom le. Nem reagáltam le.
Már nehéz volt elviselnem, szóltam: Ákom, lejárt a két óra! (Kevesebb volt ez tényleges időben.)
Boldogan ugrott nyakamba.
Ez volt a legkegyetlenebb büntetés. Mindkettőnk számára.
Ma a vonaton a Balatonon elkezdett Szabó Magda: Tündér Lala regényt olvastuk. Ma derült ki - Aterpater varázsló vizsgálatai alapján - hogy Lalának, aki tündérkirályfi, emberszíve van. Ezért Tündérországban, ahol mindenki halhatatlan, büntetés jár.
És azt is ma tudtuk meg, hogy milyen büntetés vár arra, aki a jogart ellopja. ( Lala kölcsönvette a jogart édesanyja, Írisz királynő szekrényéből , de ottfelejtette a sziklán, amikor emberképében elhagyta Tündérország határát.) Tündérország alkotmánya előírja, hogy a jogar tolvajához százezer évig nem szólhat senki egyetlen szót sem, még a saját édesanyja sem.
Erre Ákos felszisszent, valósággal megrémült. Mindketten tudtuk, ez mit jelent.
A város, mely hazavárt
Ebédi utáni pihenés, hurrá! (Ez itt Anya-ujjongás.) Aztán meglátogattuk Tátesz dédnagyapát, aki - ahogy Mámesz mondta mindig - egy "élő" angol (Cynthia) társaságában várt. Rékáék az éjjel érkeztek a bolgár tengerpartról.
Itt minden olyan táteszes! - állapította meg Ákos körülnézve.
Miután élménybeszámoltunk zajló dolgainkról és elzongoráztukTátesznek a kedvenc slágerét, a Let it be-t, Levente hívott hozzájuk főtt kukoricázni.Ebből vacsorázás lett. Ákos megállapította, hogy Orsival közösen három nagymamájuk van. Mamu a közös, Orsinak Jolánka néni, Ákosnak Nagyi.
Azt is megállapította, hogy Jolánka néninél mindig van valami finomság.
Vonatozás Segesvárra
Éjjel 2-kor még Pata utcai cuccokból szerveztünk kirándulást.
Reggel Apa kivitt az állomásra.
Repülőn már utaztam, de vonattal még nem.- Ez egy egészen különleges élménye lesz, meglátod!
- Iggen! - helyesel Aba, mint mindig.Ez az én bőröndöm:
Az utazók:
És a maradó:
Szia Apacika, gyeje, gyeje!
Máris szaladok...
Majdnem 4 órát tartott a 203 km-nyi vonatozás. Közben 4 hosszú és egy rövid alagút. Aba mindennek örvendezett: a velünk párhuzamosan robogó autónak, a teheneknek, a domboknak. Volt rajzolás, uzsonnázás, olvasás, beszélgetés.
Én már látom a segesvári dombokat!
Hó van N'Apu?N'Apu az állomáson várt. Szerencsére az Abaágyat és az asztalraszerelhető etetőszéket Ildiék a tegnap elhozták, így hamar hazaértünk és finomat ebédeltünk.
2009. augusztus 14., péntek
Nyaralunk!
Minden nap üresen visszük a bőröndeinket, a dobozokat és dugig tömve hozzuk őket vissza a Pata utcáról. Egyik nap a horvát tengerpartról, másik nap a francia Riviéráról, harmadnap az Adriáról érkezünk kalaposan.
Tegnap az egzotikus japán kertekből érkeztünk, ugyanis Csongi és János festés után a Pata utcai fogasról lekerült két japán kimonóba öltözve ült be az autóba - hogy ne kenődjön el a festék a huzaton. Muris látvány volt...
Kiderült, hogy a padláson levő szekrények egészben nem hozhatóak le. Valószínűleg a szűk padlófeljáró a szekrények felvitele után épült.
Ezért Anya kisúrolta őket helyükön és hálózsákjaink, pokrócaink, téli holmik egy része bezacskózva ott leltek nyugalomra.
Hogy a ház ne fázzon
Zoli Eduárd barátját hozta Szatmárról, aki ebben a munkában profi. Négyen dolgoztak ma.Mamu 8 személyre főzött mára+holnapra+holnaputánra. Ugyanis holnap Mamu, Anya, Ákos és Aba Segesvárra utaznak. Ákos ott marad augusztus végéig, ezalatt Abának reméljük szerencsésen lejár itthon a lágyéksérv műtéte.
2009. augusztus 13., csütörtök
Gyümölcsöztünk
A mai nap nagyon sokat haladtunk.
Zolinak el kellett utaznia, ezért Csongi és János a Pata utcai gyerekszobát festették ki, este már visszatettük a padlószőnyeget, porszívóztunk, függönyt raktunk. És persze cipekedtünk.
Mamu berendezte itt a pincét kamrának, a polcokat lemosta, lefóliázta, berendezte. Minden üveg lekerült, megtalálta helyét. A földet elegyengette.
A pincében talált polcot Mamu festi, lesz belőle nappali-polc:Aba alszik, délutáni csendes ima:
2009. augusztus 12., szerda
Mamu és szigetelés
Alig ment haza, ma délután újra megérkezett Mamu töltött káposztával, lesütött hússal, sok ezzel-azzal és máris kézbe vette az unokázást. (Abának nagyon fájt valamije az éjjel, nyöszörgött, kínlódott, hajnal fele aludt el. Nem sokat aludtunk...)
Zoli ma kezdett neki a külső szigetelésnek Csongival és Jánossal.Ákost lenyűgözi az alkotás:
Kávészünet a dolgozó csapat vendégeivel:
Ákos sablonizmusa és Aba pointillizmusa
Ákos körülbelül három hónapja legszívesebben általa kitalált kacskaringós mintákat rajzol.
Mai könyvpakolászás közben torockói varrottasmintákra bukkantunk, ez volt a mai műhely: mintatovábbképzés.
Utazás a gyerekszobában
“A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van, azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni. Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.”
(kínai univerzisták)
2009. augusztus 11., kedd
Hallod-e, kicsike!
Ma este meglátogatott Nusi óvónéni és Sanyi.
Ákos és Nusi, mint régi jó barátok, beavatták Abát a Huncut vagy, csalfa vagy ének ritmusvilágába.
Éty ettyej! - követelte Aba.
Annyi minden egyszerre!
- külső szigetelés (Zoli + két segédje, Apával)
- Patai utcai holmik hordása (ki kell üríteni a lakást a hónap végéig, ott is kell még takarítani + meszelni a kisszobában, aztán berendezni)
- itteni rendezkedés, holmik elrendezése, megtalálni helyüket
Éjszaka még hol polcot festünk, hol lázcsillapítót adminisztrálunk (Aba belázasodott), hol Ákosnak köhögéscsillapítót adagolunk, hol főzünk.
Napközben teszünk-veszünk. Apa fúr, fűrészel (közben köhög, meg van hűlve). Aba naponta kóvályog egy-egy deszkadarabbal: "Ett ova tesszük?" és tágra nyílt szemmel várja a választ. Általában a sarkokba szeret pakolni.
Ákos mostanában mindenben bizonytalan, mindenre azt hiszem a válasza, vagy nem akarok hazudni, nem vagyok benne biztos. A hazugság foglalkoztatja nagyon, Mamu is mondta, hogy mese közben sokszor rákérdez: Ez hazugság? És közben tisztaságmániás: állandóan kezet mos.
A költözés mellett egészségügyi gondjainkat is rendezzük. Anya fogászati sorozata folyamatban + Ákos kíséretében ("hogy fogjam a kezed") a Zsidókórházba ment ma (előleg beszerezve küldőcédula + munkahelyi igazolás), ezzel más vizsgálatok is beindulnak.
És telnek a napok.
2009. augusztus 9., vasárnap
2009. augusztus 8., szombat
2009. augusztus 7., péntek
Sára és Finn
Félix újra átutazóban
Nincs elem = nincs kép
A költözési folyamat elemfennakadást okozott. Lemerülnek a fényképezőgép elemei, elfelejtődnek feltöltődni...ekkor nincs fényképezés sem. Pedig sok minden történt a napokban.
Nagyi és Nagyapa Mártáékhoz utaztak.
Megjött Mamu unokázni, segíteni.
Voltunk Abával sérvnézésen szakorvosnál. Megállapította, hogy nem fog a hasfali lyuk már összenőni, ezért mindenképpen műteni kell előbb vagy utóbb. Ott helyben eldöntöttük, hogy akkor most belevágunk, nem halasztjuk. Augusztus 19-én beutalás, 20-án műtét.
Anya fogászatra jár.
2009. augusztus 2., vasárnap
Egész napos hurcolkodás
Nagyapa, Levente és Apa költözési akciója eredményeképpen itt van már a kanapé, az íróasztal, az ebédlőasztal, a könyvespolc, komódok és sok doboz, tasak, cucc. A nappalinak most raktárhangulata van, kezdődik a kirakódás.
És mi minden van még...