2008. január 13., vasárnap

Kézfogás

Késő délután Szixéknél spagettiztünk.

És érezzék egy kézfogásból rólad,
hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy.

S egy tekintetünk elhitesse véled:
- szép dolgokért élsz - és érdemes élned. (
Váci Mihály)

Hétvégi lakásreform

A konyhában hallgatjuk mostantól a bármilyenrádiót internetről. Péter átfúrta a falat a számítógépkuckóból a konyhába, rászerelte a konyhaszekrény oldalára az egyik hangfalat....és Sláger Rádióóóóó. Kossuth, Bartók, Juventus, Paprika szólhat főzés közben is. (Eddig a Franéktől kapott Sony rádió szolgáltatta a palacsintasütő zenét.)
Ugyancsak a konyhában megszületett a fali üzenetrögzítő. Habszivacs, párnahuzat fele, és a karácsonyra festett őszi színekben pompázó angyalkák. Angyalkák őrzik a kitűzött gyerekeket (egyelőre Bori, Vince) és most már a kenyérsütéses receptek sem hányódnak a hűtő tetején.
Az amúgy már ökumenikus konyhánkban - unitárius és református falinaptár jelen - az angyalkák is megtalálták helyüket és rendeltetésüket.
Most került sor a karácsonyfától való megválásra is. Búcsúzóul az utolsó két csillagszóró is leégett Ákos és Aba ámulatára. Ákos segített a mézeskalácsokat, szaloncukrokat leakasztani. Idén Apa nem egészben, hanem ágaira bontva vitte le a fát. Egy dobozban. Fészket raktunk egy kóborkutyának.
Felfújtuk a nagy kék terheslabdát. Jöhet a hasizomerősítő torna.

2008. január 12., szombat

Dédszülőknél

Szombaton este az Ady utcában jártunk, az idén először.

Vallásszabadság

440 éve, 1568-ban a tordai országgyűlésen Európában elsőként hirdették ki a vallásszabadságot: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse [...], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől [...], mert a hit Istennek ajándéka...”

Tátesz ma is Sárdon prédikált.
És ez alkalomra is született egy vers:

Szabadság, türelem,
vezessen e kettő.
Hit dolgában minden
kényszer kerülendő.

Miről meggyőződtem,
higgyem, valljam bátran,
s erre jogosuljon
minden embertársam.

2008. január 11., péntek

Pénteki program

Reggel: Aba fel, Anya fel, Apa fel, Ákos fel. Pizsama le, ruha fel, reggeli be, kabát+cipő fel, Apa és Ákos el.
Délelőtt: Pakolni el, mosogatni el, ruha fel, kenguru fel, Aba be, házból ki. Trolira fel, ablakon ki, troliról le, gyalogolni át, rendelőbe be. Kati be, ruha le, ruha fel, küldőcédula (csípőröntgen) be, kenguru fel, Aba be, rendelőből ki. Gyalog át, irodába (magyar igazolvány) be, ruha le, Aba fénykép le, ruha fel, kenguru fel, Aba be, irodából ki. Gyalog át, trolira fel, troliról le, ajtón be.
Dél: Erika be, dióslaska+tea be, duma ki, Erika el.
Délután: Apa és Ákos be, zaba be, számoló be.
Este: Apa el (foci), pizsama fel, szussz fel.

2008. január 10., csütörtök

Szikszai Balázs első látogatása

Ma meglátogatott minket a kis Szikszai Balázs Csongival, Pöttyel és Szixszel. Balázs 10 nappal idősebb Abánál. Érdekes volt látni, mennyire egyformán reagálnak.

2008. január 9., szerda

Hóember

Ákos ma ovi után a nagyszüleinél üdült, ezt a sötét alakot Nagyapával kettesben gyártották (még világosban):

Az alma és a mézeskalács

A kis pirospozsgás almát több villacsapás érte, így került be a sütisdobozba, hogy megszelidítse a keményszívű mézeskalácsokat. Középpontban volt, körülzsongták őt a formátlan alakok. Érezte, hogy nem odavaló, hogy erőszakkal helyezték be a mézeskalács társadalomba. De ő küldetése tudatában ragyogott és árasztotta magából a szeretetet. Teltek, múltak a napok és kissé erőtlen lett, lendülete alábbhagyott, azon tünődött, hogyan lehetséges ez, hiszen az almák között azt tapasztalta, hogy minél többet ad magából, annál szebb és fényesebb lesz, általa virul, gyarapszik az almabirodalom... Talán, mert nem a sajátjai? Mert betolakodott? Mert nem fogadták be? Mert sérült? Mert míg ő kerekségben, a többiek élekben élnek? Mert éretlenek? Mert itt csak az adok-veszek kapcsolat az éltető? Amíg ily módon merengett, magába roskadt és szép lassan kimúlt.
A mézeskalácsok szelíden, puhultan, tehetetlenül álltak vigyázba a törékeny labdácska körül. Hálásak voltak neki azért, hogy a tudatlan együttlétből közösséget teremtett. Hogy habár ezáltal az ő életüket is megrövidítette, minőségi többletet adott és így megtalálták életük értelmét.
....még szerkesztés alatt....

2008. január 8., kedd

De Anyaaaa!

Mindig azt tartottam egészségesnek, hogy a nevelés oda-vissza folyamat legyen, hogy a gyermek is nevelje a szüleit. Megkaptam az első pár leckét.

Ákos ollóval, bal kézzel vágja a csokoládé csomagoló papírját, hogy majd kihámozza a lényeget belőle. Sokat tart a művelet.
Kérdem: Ákom, segítsek?
Haragosan rám néz: De anyaaa! Ne légy olyan túlguzgó!

Reggel öltöztetem, csizmát húzunk. Másik lábával belerúg a közeli játékba.
Ráförmedek: Ákos, milyen dolog ez? Nem rúgunk semmibe és senkibe!
Apa is öltözik: Csak a labdába, mikor focizol!
Ákos: Anyaaa! Olyan vagy, mint Koppány! Mindig haragszol...

A bűvös hármas

Ákos három kívánsága: puska, duda, sült kolbász.
Ákos három dolgot szeret (idézem):
1. a télet, mert lehet hógolyózni,
2. a hajnalt, mert lehet még a házban maradni,
3. a nyárt, mert lehet leugrani a gödörbe, ahol víz van.

2008. január 4., péntek

Szánkózás

Tegnap és tegnapelőtt Mamu és N'Apu az unokákkal, Orsival és Ákossal szánkózni mentek a közeli játszótérre. A "kék suhanó", újabban a "kék repülő" - ahogy Ákos az angyalhozta szánkót Nagyapával megkeresztelte - rászolgált nevére. Első nap én is kimentem Abával, ekkor készültek a fényképek. Második napról nincs fotó, de fontos elmondani, hogy Ákos tiszta egyedül is leereszkedett.
N'Apu indította őket fentről, mikor szabad volt a pálya.
Aztán indulás! Ákos visított végig, annyira élvezte. Orsi ügyesen irányított, ahogy azt Torockón begyakorolta.
A szánkózás után még egy kis játszóterezés...
Aba szundít a kenguruban.
Ne menjünk még! Még egyik újja tiszta száraz!


"Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!" - Camus -


2008. január 2., szerda

Brüngettyü

Ma megérkezett Mamu és N'Apu Segesvárról. Péter várta őket az állomáson a kútnál, ami nincs már. Ákos akkor ébredt, mikor ideérkeztek, Aba ébren volt és nagyon járt a feje, minden hangra felfigyelve. N'Apu elsőként a brüngettyüt mutatta meg Ákosnak, amit neki készített. Kidében ez volt egyik gyerekkori játék. Dió átfúrva, benne egy tengely, melyet átfúr egy madzag. A búgócsiga elvén működik. Krumplit tettünk súlynak, de miután az többször nem vált be, egy játékkereket szereltek oda. Így már ment. Nagyszerű játék. És bio.
Mamu kesztyűt varrt ezzel párhuzamosan Ákossal. Papírból. Ákos ötlete alapján.

2008. január 1., kedd

Morzsa

Délután 6 körül megérkeztek Feketéék és Konderték a családfők nélkül. Judi hozatta a korhelylevest Péternek, Enci a vinetát. A gyerekek palacsintát ettek: Matyi hecserlilekvárosat, Sára eprest, Tekla és Ákos barackosat, Zsuzsi cukrosat. Ákosnak nagyon tetszett a"háromcopfos kislány", azaz Zsuzsi. Zaba után Scrubble, ezúttal csendesebb tempóban.

Búék 2008

Az idén is Tupiék hívtak szilveszterezni. Az unitárius oviba.
Ákos, Zsuzsi, Tekla és Zselyke a pódiumon:
Dedikáció Janektatának: Csendes éj, szentséges éj....
Megkísérelték telefonon is megtenni, de nem sikerült.
Scrubble: "Na Csutkucz!"
Tupi: SÁLPÍR! Értitek: Sálpír!
Arab nők szégyenkezése. Vagy ahogy létezik lepkehimlő, úgy lehetségesek a sál okozta allergiás tünetek is...gyűjtőnéven: sálpír!
Lefekvéshez készülve (Ákosnak csak jelmez, ugyanis reggelig ébren volt):
Aba felébredt, indulunk is haza: