2010. augusztus 2., hétfő

Egy kis felhő

Tegnap délben Ákos sokat bukfencezett a víz alatt, a mólóról nagyokat ugrált a vízbe. Egyik ilyen bravúr után nagyon fájlalta a jobb fülét: A fülemre ugrottam!
Délutáni alvás után Anya elvitte Ákost az ügyeletes orvoshoz, aki - annak ellenére, hogy nincs TAJ-számunk és nincs EU-s orvosi biztosítási kártyánk - kissé neheztelve hanyagságunk miatt, végül belenézett Ákos fülébe és egy gézcsíkot tett bele azzal, hogy Nurofent adjunk neki és jöjjünk másnap szakrendelésre.
Éjjel mikróba melegített, zokniba pakolt sót tettünk a fülére.
Ma (Ákosnak elmúlt a fülfájása) Bügyüsz (Dr. Szatmári Ildikó) jött velünk a rendelőbe és megkérte az orvost, hogy vizsgálja meg Ákost. Diagnózis: középfülgyulladás, amit valószínűleg még otthonról hoztunk ide. Kezelés: Augmentin (antibiotikum) és tilos víz alá merülni.
De Anya, de ez az életem! - nézett Anyára Ákos, mikor megtudta az alámerülési tilalmat.
Sajnáltuk, hogy pont most nem szabad kedvére a vízben ficánkolnia. Úszógumival ment mától a vízbe, hogy ne kísértse a Vízalatt Világa. Fegyelmezett, betartotta az orvosi tanácsot. Mi viszont nem: tanakodtunk, végül úgy döntöttünk, hogy mivel nincs láza, nem fáj a füle, nem adjuk még be az antibiotikumot.
Aba azóta is ironikusan kérdezi: Hogy ugorhat valaki pont a fülére?

Nincsenek megjegyzések: