2009. január 9., péntek

Ablabla

Aba, 1 éves és 4 hónapos, egyre több szót használ, habár állandóan többet szeretne elmondani, mint amennyit tud. Ma reggelinél először mondta el mind a négyünknek a megszólítását, sorba rámutatva az illetőre: GÁKKÓ, APPA, MÁMMÁ, ABBA. (Csak hosszú mássalhangzókat használ, minden szótag hangsúlyos.)
Néhány további a szókincséből: GAKKA (laska), AAMMA (alma), NYÁMNYÁM (ennivaló, "enni kérek", esetleg cumi), BABBA (labda), GÓÓ (gól, a labdába való belerúgás), BUMBÚ (brum-brum=autó), BÁLBÁL (Maszkabál zenés-rajzfilm), KAKA, BÍÍ (bili), VÍÍA (villa), ÖBBE (ölbe), LÁBBI (láb), IKKA (Réka), TEPP-TEPP (csepp-csepp=orrcsepp) stb.
A kevés "értelmes" szó ellenére, mindent el tud nekünk magyarázni mutogatással, hangutánzásokkal, saját "jelbeszédével". Végső esetben odavonszol és megmutatja, amit akar.
A minap másodszor kérte fel Anyát táncolni: A rádió hosszabb ideje ment a gyerekszobában, mikor az egyik zeneszám megtetszett neki, sűrű fenékhimbálás közben kiment a konyhába, megfogta Anya kezét, behúzta a gyerekszobába és "körbe állva" elkezdett a zenére jobbra-balra lépegetni vele.
"Nem"-et nem mond, de hosszan, egyértelműen rázza a fejét jobbra-balra.

Nincsenek megjegyzések: