2008. november 8., szombat

Magyarfenesi szombat

Napsütés: menjünk ki Magyarfenesre!
Bepakoljuk a festő-felszerelést, a kaját, a melegruhát, a cserecipőt, a nemtommit, leliftezünk és várjuk, Apa hajtson közel: (közben Ákos egy általa átdolgozott Eddaszámot énekel Aba szórakoztatására: Minden út összefut, az árnyék is motoszkál....)
Első dolgunk a kertben a festés. Víz és olaj. Az olajfestéket a farakáson talált simább fadarabokra alkalmazzuk. Vízfestékkel Ákos kifesti a Tescos tejdoboz-kartonra kirajzolt mintákat.
Apa, gyere te is!
Valakinek szalmakrumpli a kedvence, ezért mindent megtesz:
Aba hisztizik egyet, mert etetni akarják: önállóan akar enni.
Ebéd előtt Ákos kiállítja a festményeket.
Délután megérkezik Nagyi és Nagyapa.
Nagyapa: Szánt a babám a benedeki határon...
Aba: Süt a süt a süt a pék.
Az autóban hazafele csend és nyugalom:

2008. november 7., péntek

Edda Művek , Kolozsvár

Kolozsvári Sportcsarnok, a Paprika Rádió 2 éves szülinapján:

Né, ott vannak Orsikáék lent!

Itt volt ma este Anya és Apa, míg a fiúk aludtak Nagyi és Nagyapa felügyelete alatt. Sajnos, a fényképezőgép memóriakártyája hamar megtelt...

2008. november 6., csütörtök

Gyermektáncház

Tegnap délután alig ért haza Ákos és Apa az oviból, nadrágcsere után indult Ákos Anyával gyermektáncházba a Mikó utcába. Mivel Ákost feszélyezi a tömeg, igyekeztek idejében odaérni, hogy lehetőleg utánuk érkezzenek apránként a többiek. Ennek ellenére Ákos bújt, csak Anyával, Anya mellett volt hajlandó táncolni.
Aki nem tud táncolni
menjen haza aludni!
De én tudok táncolni,
itt maradok mulatni!
Both Jocó és Zsuzsa irányításával, a Harmadik zenekar muzsikája kíséretében a gyermekek és szülők ropják:


A trolin hazafele Ákos végig énekelt, duruzsolta a ninivés éneket és ma reggel is ezzel ébredt.
Mit akar az az egy ember
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Legszebb lányod akarom
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Legszebb lányom nem adom
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Katonaságot hozatok
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Katonaságtól nem félek
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Betöröm az ablakot
Ninive, ninive, király, király, biztos.
Legszebb lányom odadom
Ninive, ninive, király, király, biztos.

Keresem az igazit! - Kekszben.

Régóta tervezem, hogy megtalálom azt a kekszreceptet, amiből aztán mindig van a házban. Telerakni a szép dobozokat és tea mellé elővenni. Ma nekiálltam és kettőt kipróbáltam.

1. Martonossy Lászlóné Szatmári Ildikó (Bügyüsz) receptje:
Csokis-zabpelyhes keksz
20 dkg vaj/margarin, 3/4 bögre barnacukor, 3/4 bögre fehércukor, 2 tojás, 2 vaníliás cukor, 2,5 bögre finomliszt, 1 tk sütőpor, csipetnyi só, 1 bögre zabpehely.
Összekeverni + hozzáadni még 35 dkg csokidarabkát. Evőkanalanként tepsibe rakni, kicsit szétlapogatni és helyet hagyni köztük, mert nőnek.
Sütés: 180C, kb. 10 perc alatt sül meg (előmelegített sütőben)
Ilyen lett és nagyon finom (fuccs a ma reggeli torna hatásának!):
Komáromy Lászlóné Bődi Emese saját, kitalált receptje: (Hidegszamoson meg is kóstoltuk).
20 dkg rendes liszt, 20 dkg teljes kiőrlésű liszt, 20 dkg vaj, 1 sütőpor, 1 evőkanál méz, 1 tojás. Ezeket összegyúrom, darabolok bele 1 háztartási csokit meg birsalmasajtot. Kinyújtottam, kiszaggattam, megsütöttem.
Egy kicsit több mézet tettem bele, mert mi édesszájúak vagyunk... Ez is finom, íme:

Jó reggelt!

2008. november 5., szerda

Süt a nap, süt a pék...

Zeneovi frappéval

Szerda: zeneovi. Tegnap este Ákos elkészítette a házi feladatot. Állítja, hogy ez Aaz, pedig Julika mondta, hogy nem, nem, itt nincs házi. Ezúttal vízfestékkel színezte ki a zimi-zimi-Züm-Züm kottafákat.
Nagyi feljött Abázni, Anya letrolizott az oviba, ahonnan Ákossal és Ádámmal a szó szoros értelmében repültek a zeneoviba. A két fiú két oldalról szaladva húzták Anyát, csaknem szárnyakra kapott Anya a lendülettől. Közben (mivel azonnal lehetett látni, hogy ebben a ritmusban nagyon korán odaérnek) a Brassai és a Berde Mózsa utca sarkán levő hegedűboltba betértek. Annak ellenére, hogy zárva volt, látva a tágra nyílt szemeket, beengedték őket bámészkodni. Gyönyörű hegedűk, brácsák, vonós hangszerek szépen sorjában - akár egy kórus tagjai - sorakoztak a falakon. Elbűvőlte a fiúkat a látvány. Ezt csak fokozta a művészboltba való látogatás, ahol festékek, ecsetek, papírok szebbnél szebb színkombinációban pompáztak a polcon. Ákosnak még mindig a rózsaszín a kedvenc színe, Ádámnak a kék és a fiús színek.
Ritmus az élet!
Még így is időben érkeztek a zeneoviba. Eszterrel és édesanyjával, Orsival a kapuban találkoztak. Tupi is hozta Teklust. Orsi meghívta Anyát egy kávéra, úgyhogy a volt telefonpalota melletti kávézóban egy frappé mellett beszélgettek. Ez a turabo frappé nagyon fincsi kávé: fagyi, csokidarabok és tejszín is van benne. Két szívószállal tálalják, egyik vékony (ezen a hideg kávé jön), a másik vastag (ezen az egy szinttel feljebb lévő fagyis csoki.) Jól lehet mellette dumálni, lazítani.

2008. november 2., vasárnap

NagyiNap

Ma délután tartjuk Nagyi szülinapját. Nálunk, mert így nyugodtan beszélgethetünk, a fiúk miatt nem kell hazasietni. Nagyi mindent hoz a vacsorához, még gesztenye tortát is.
Apa és Nagyapa épp, hogy betoppantak Budapestről, máris mesélik élményeiket az ünnepi asztalnál. De még mielőtt hozzálátnánk a mesélésnek, evésnek, átadjuk Nagyinak az első számú ajándékot: Aba jár - előadás 3 lépésben. Ugyanis Aba pontosan Nagyi születésnapján tette meg az első önálló lépéseket Segesváron.
A második számú ajándék Ákos által készített.
Tulajdonképpen ezt a Segesvárra való indulás előtti nap festette Ákos Anyával. Magyarfenesi Szent-László pénz (kő) akrill+olajfestékkel befestve. Egy kókuszdió fele tökéletes csomagolódoboznak bizonyul.
Na?
Pohártartó? Borosüvegeknek való? Kukucskáló? Dekoráció?
Neeem! Sáltartó.
Én nagyon szeretem a születésnapokat! Mert akkor van torta.
Unokázás:
En garde!
Isten éltesse Nagyit!
Szia Márta!

Emléktábla Juhász Istvánnak

Apa szombaton Budapestre utazott Nagyapával, Gáborral és Katival. A Reménység szigetén emléktábla avatáson vettek részt: Nagyapa édesapjának, Ákos és Aba dédnagyapjának, Juhász Istvánnak lepleztek le emléktáblát.
Az erdélyi emlékkert 16 félköríves emlékhelyből áll, ahova 16 régió: Arad, Bánát, Fehér-Hunyad, Brassó-Szeben, Torda-Kisküküllő, Sepsi-Erdővidék, Kézdi-Orbai, Udvarhely, Csík-Gyergyó, Maros-Görgény, Kolozs-Kalotaszeg, Beszterce-Szamosmente, Máramaros, Szilágy, Szatmár, Bihar nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet.Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábornak, Karácsony Benőnek, Makkai Sándornak és Juhász Istvánnak állítottak eddig emléket erdélyi és budapesti egyházak. Az emléktábla szövege:

Juhász István
teológiai tanár, történész
Nagyenyed 1915-Kolozsvár 1984
az erdélyi reformáció kutatója
az erdélyi egyházak együttésélésének munkása
a diktatúra korlátai között a szellemi szabadság
és az európai tudományosság képviselője

Az ünnepségen részt vevő Juhász István unokák: Bóné Gábor, Antalffyné Juhász Anikó, mellette férje, Botond, Bóné Kati és a fényképezőgép innenső oldalán Juhász Péter.
Emléktáblákon: Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskay István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Bartók Béla, Kós Károly.
A Maros Görgény régióban ott a Tavaszy Sándor emléktábla. Tavaszy Sándor Nagyapa anyai nagyapja, vagyis Ákos és Aba üknagyapja.
Ott ez áll:
Tavaszy Sándor
református teológus, filozófus
Marossárpatak 1888-Kolozsvár 1951
a XX. sz. legfontosabb protestáns teológiai irányzatának első magyar képviselője
az egzisztencialista filozófia egyik hazai meghonosítója
a két világháború közötti erdélyi szellemi élet meghatározó személyisége

Indulás otthonról haza

Délelőtt 10-kor indulunk Kolozsvárra, Rékáékkal. A hátsó sor:
Ez mindig nehéz. A távolodó autóból látom, amint megfogják egymás kezét és integetnek. Elindulnak lassan és tovább integetnek. Mindig így szoktuk: amígcsak látjuk egymást.

2008. november 1., szombat

Tátesznél

Már az este találkozott Anya Tátesszel, akkor Béluval, Rékáékkal és Mamuval együtt. Ma a dédunokák jöttek.
Habár fizikailag lelassult, szellemileg nagyon friss. Humorérzéke is a régi.
Aba váráról faggatja Anya:


A többi filmecskét a nagyferenc.blogspot.com -ra teszi majd fel Anya.

Emlékezünk

Délelőtt indulunk, napsütésben.
Abának a délelőtti alvása menetrendszeri.
Ákos és Orsi virágot szednek Mámesznek. Mikor arról beszél Anya Ákosnak, hogy most közösen emlékezünk, azt kérdi: És istentisztelet nem lesz?
Itt nyugszik Ákos, Aba és Orsi dédnagymamája, üknagymamája, üknagyapja, szépnagyapja.
Az emlékezés virágai:
Levente apai nagyszülei sírjához is ellátogatunk.
Míg Mamu Anyával Zihanyi bácsi sírjához egy csokor virágot helyez, N'Apu ledöcög Abával.
Táteszhez megyünk, de még nem szólunk hozzá, mert így találjuk: