2010. június 14., hétfő

Fájdalmas délelőtt

Gyere, Aba, megmutatom neked az Elmo-széket is.
Napok óta Ákosnak időnként fáj a zápfoga. Természetes számára is, hogy fogorvoshoz megyünk, csupa jó emlék fűzi a rendelőhöz.
A váróteremben csak mi vagyunk, a halk zenére buliznak.
Aba kisajátítja a széket, össze is kapnak emiatt.
Ákos fürgén pattan a fogászati székbe, tátja a száját és hagyja, hogy a doktor bácsi dolgozzon, fúrjon. Igen ám, de egy idő után fáj neki. Egyre jobban. Nem mer sírni, de aztán kifakad. A doktor bácsi szól, hogy szorítsa Anya kezét, hogy tudja munkáját befejezni. Aba Anya lábát fogja, csendben, illedelmesen figyel, sajnálja Ákost.
Tömés után is fáj Ákosnak a bal arca, a hazafele úton végig sír, hüppög. Aba bohóckodik, a kapott perecet majszolva énekel, így Ákos lassan megnyugszik.
Megviselt tekintet:

Nincsenek megjegyzések: