Egy ajutózó új életformája

Hétfőtől - az óvónénik jóvoltából - Aba ebéd után (fél1) nem jön haza Anyával (ahogy az szeptembertől életritmusunk volt), hanem az oviban marad és délutáni álmát az Ákos melletti kiságyban alussza. Új életmód ez. Nemcsak neki.
Nincs babakocsis buszozás, nincs buszringató alvás, nincs alvó Aba kiságyba való átcsempészése, nincs a délutáni ébredés kedves, halk hívó szava, nincs a két és fél éves ébredező bújása délután.
De van így Anyának ideje az iskolában már a másnapi óráira felkészülni, felmérőket javítani, rendezgetni a szükséges iskolás teendőit. Így 5 után valóban itthon van. Úgy, ahogy azt más, nem tanári szakmát űző embereknél csodált: szabadon járkálni otthon, tenni-venni, csak családdal foglalkozni és nem a holnapi tennivalók, sorrendek tervezésével. Az az iskolában marad.
Aba viselkedése változott a héten: többet bújik, többször szalad ölelésre tárt karokkal, reggelente Apától nehezen válik meg az ovi előszobájában és néha kéri, hogy Anya etesse, foglalkozzon vele. De viszont így sokkal több idő van erre, egymásra, családra.
Korszak korszak után...