2009. június 23., kedd

Felhő

Tegnap késő délután nagyon megijedtem, amikor a kertben játszó pucér Abán észrevettem a kemény, nagy dudort.
Lágyéksérv - állapítottuk meg Apával és Zolival. Helyére simítottuk. Aztán itthon éjszakába nyúlóan összeolvastunk sokat sokfelől.
Ma reggel Katihoz igyekeztünk, orvosi szakvéleményére voltunk kíváncsiak. Kell-e műteni? Ha igen, mikor? Veszélyes-e vagy sem?
Kati megnyugtatott. Valóban lágyéksérv. Kitapintotta, kicsi a hasfalon a lyuk. Remélhetőleg megerősödik annyira a hasfal, hogy nem kerül sor műtétre. Figyelni kell.
Ismételgettem magamban a sok hasznos tanácsot, felhívtam Apát a hírekkel, miközben a fiúk köveket gyűjtögettek az útra. Mert gyalog tettük meg az utat a Kakasos templomtól az Ady utcáig.

Nincsenek megjegyzések: