Aba Hidegszamoson

Horváth Péterrel:
Réka és Csenge között:

Tart a lánc és ringat

A hintán Lackó, Józsika és Anya. Józsika vallomást tesz Anyának: Én tudom, hogy szeretsz engem. Én is szeretlek téged.
“Jó dolog, ha néha minden támaszték kidől alólunk. Ilyenkor láthatjuk, hogy mi kő a talpunk alatt, és mi homok.” (Madeleine L’Engle)

Ha Hidegszamos, akkor két napos hintázás

Mókus gyermeknap

A mókusszülők gyermeknapi meglepetés-előadással készültek. Ezúttal a gyerekek ültek a nézői székekbe, a szülők énekeltek, verset mondtak a gyermekek ámulatára, bámulatára. A végén szülői kérésre a gyerekek beszaladtak szüleikhez és szólt a dal:

Újra itt van :// a gyermeknap!
Csapjad össze :// a mancsodat!
A szülők mind:// ünnepelnek titeket
Oly nagy az öröm, – lásd a lelkünkön – hogy titeket itt most felköszönthetünk!
Ugye tudjátok, kicsi mókusok: szeretünk és ünneplünk!://

Szép mókuskák : //örüljetek,
Anya, Apa :// nektek zeng most éneket.
Szép fiúcskák, szép kislányok száll az ének, száll a dal,
Oly nagy az öröm, – lásd a lelkünkön – hogy titeket itt most felköszönthetünk
Mert ti tudjátok, kicsi mókusok: szeretünk és ünneplünk!://

Apák Napja Hidegszamoson

Meglepetés az apáknak: mókusok kiselőadása emléklapátadással és apaarcképek kiállításával.

Lili néninek virágot!

Lili néninek, a dadának, ma van a születésnapja.
- Szeretnék rajzolni valamit neki - szólt tegnap este fáradtan Ákos - de nem tudom, hogy mit. Valami kacskaringósat, jó?
Elővettük a torockói varrottasok mintáit és egy pávás párna két részletét (ami fénymásolva is megvolt) kivágtuk, ragasztottuk és Ákos (segítséggel, mert rohamosan telt az idő) kifestette. Közben megerősítést várt:
- Ugye, nem baj, hogy nem magamtól találtam ki a mintát?
Reggel együtt mentünk mind. Aba lelkesen kiáltozta: Obiba, oviba!
Miért nem marathatok itt Ákommal?
Mert csempészni megyünk. Azaz csempét nézni. Szép, olcsó konyhába illő csempét találtunk a Móricz Zsigmond úti Delta szaküzletben.

Forgó szoknyák

Apa egész délután a munkálatokhoz szükséges anyagokért futkosott. Vásárolt, Zolival tanakodott, megint vásárolt, kazánt rendezett, megint vásárolt, pakolt.
Ákos pizsamásan Anya nyakában lóg - útban a lefekvés felé - és a DunaTv -t nézi. Anya felkiált:
- Az ott Palika! (A várfalvi néptáncegyüttes oszlopos tagja Kanyaró Pál, Anya salamoni-tanítványa. Fellépés a trianoni megemlékezés ünnepségén, Kaposváron).
- Mi az a fehér a lányok szoknyája alatt? - kíváncsian figyel Ákos.
- Alsószoknya.
- Minek kell az?
- Hogy ne lássad a bugyijukat, amikor gyorsan forognak.
- Pedig úgy sokkal élvezetesebb lenne az előadás, ugye, Apa? - mosolyog Ákos a fáradt Apára.

Felülnézetből

látható balról indulva az ovi, a szobor, a forgalmas út, a Teológia épülete (körülötte fák) és jobb szélen a Pata utcai otthonunk. Betájolta, egyedül megépítette ma délután a térbeli térképet.

Szerenádozás

Délután rohanás. Alig toppant be Ákos a nagyszülőkkel, Anya presbiteri gyűlésbe ment, onnan a ballagók szerenádestjére Péterffy Enikő tanárnő kertjébe.
Enikő nénivel, akinek Anya nagyon sokat köszönhet:

A házirend nem ismer biciklit

Délelőtt, miután megfőtt az ebéd, megvásároltuk Abával az ablakjavításhoz szükséges oldószert és gittet, amit Aba cipelt büszkén haza. Aztán biciklire pattantunk, vittük Zolinak a csirkepaprikást. A Három Püspök Téren gyanús csend a hátsó ülésen.
- Aba jól vagy?
Csend.
- Láttad a fehér lompos kutyát?
Csend.
Mindig hangosan szokott válaszolni.
Fék.
Aba szundít bicikliülésében. Meg is ébredt, laposan pislogott. A leendő hálószobába felállított kiságyba folytatta két órás álmát. Így lehetett nyugodtan tevékenykedni, Zolinak segíteni.

Szarvasbogár az esti attrakció

Az oviból a házhoz mentünk, megnéztük, hol van élelmiszer üzlet, orvosi rendelő. Zoli Lilla lányával érkezett, így a gyerekek együtt játszottak.
A borostyánkerítést takarítva Anya seprűjére ragadt egy gyönyörű szarvasbogár:
Védett bogár. Ez egy hím, mert agancsa van, amit csak verekedésre használ.
Apa gyűlésből érkezett, Zolival tanácskozásba fogtak: Na Zoli, min lehetne még spórolni?
Eredetileg a besüppedő és nyikorgó padló felszedése volt a terv, aztán egy szobányira szorítkoztunk, most már teljesen lemondtunk róla. Zolinak van olcsóbb ötlete, ez lesz az újabb padló-terv.
Közben eleredt az eső, bent folytatódik Lillával a játék:
Este 10 előtt valamivel értünk haza. Nem kellett ma sem a társaságnak altatás...

Obiba! Obiba! -

- kiáltja Aba, ő is szeretne Ákossal oviba menni. Délután Ákosért megyünk, a nagyok befogadják, a játékokat rendre mutatják neki.
Lenyűgöző!
Én is kipróbálom!
Egyéni munka:
Annával:
Ééés Ildikó óvónénitől megkapta Aba élete első piros pontját:
Ovis hangulat:

Találkozás a ballagókkal

Ma délelőtt Abával suliba sietettem, mert a János Zsigmond Unitárius Kollégium reál osztálya, akiket egy évig, tizedik osztályos korukban tanítottam, éneklésre hívtak.
Aba komolyan figyelte, amint volt diákjaimhoz szólok, majd azt is, ahogyan ők szépen együtt énekelnek.
Ebben az osztályban, 2007. március 23-án, pénteken 10 óra után, trigonometrikus egyenletek megoldása közben éreztem először Aba rúgását. Sütött a nap és arra gondoltam, hogy fiú lesz...
Úgy döntöttünk, hogy nem vonulunk kint, az osztályteremben énekelnek.
Szerettem hozzájuk órára bemenni, mindig készültek, mindig jó kedvvel vártak. Csaba most is azzal várt, hogy: Vegyünk elő cetlit?
Csoportkép:
Részlet:

Tizedik osztály (2007) utolsó matematika óráján egy ajándékot kaptam tőlük. Ildikó festett, ragasztott egy (unitárius galambos) dobozt, abba mindenki gipszöntvényből egy-egy figurát készített, melynek hátára nevét írta. Ezt lefényképeztem (mindkét oldalukkal) és most ők kapták ezt ajándékként emléklap formájában tőlem.

Gondolatod legyen igaz, lelked tiszta, életutad napsütéses!

A tőlük kapott kicsengetési kártyákat itthon bontottam ki (általában kézbesítéskor azonnal megnézem, de most Abára való tekintettel, nem tettem) és miután Abát lefektettem, meghatottan olvasgattam őszinte vallomásaikat újra meg újra.

Folynak a munkálatok

Apa segített ma Zolinak a gyerekszoba plafonjának szigetelésében. Délután, míg a gyerekek a nagyszülőknél játszottak, Apa és Anya a házban tevékenykedtek. Apa fúrta, csavarozta a szigeteléshez szükséges alátéteket,
Zoli rendületlenül dolgozott,
Anya a padlást rámolta, takarította.

Közös mesehallgatás, aludni: minek?

- Olvassunk mesét!
- Ingen! Jóóó! Hüpejj! - lelkesedik Aba. (Hüpejj = Szuper)
Igen ám, de a képes meséskönyv minden mozzanata hangos, mert Aba mindegyre felkiált, megeleveníti a látottakat. Ha labda, akkor totyilapta! (focilabda) Góóól! Ha tányér, akkor untyángyengye!(bundáskenyér). Ha torony, akkor Temtom! (templom) Bimm-bamm! Ha fa, akkor Aama, Aama, pijo aama .... fááán! (Alma, alma, piros alma odafent a fán - énekel) és tovább fűzi: ijom aama! (finom alma). Ha állat, akkor mindegyik hevesen megszólal és forgolódik, emeli lábát, repdes: Ííty! Ííty! - mutatja. Ákos hálás közönség, kacagva élvezi.
Úgyhogy a könyvnélküli mesélés mellett döntünk. Ákos általában személyes gyermekkori élményeink mesélését kéri. Ezt mindketten csendben hallgatják, minden részletre odafigyelnek, mert Ákos kérésére újra kell mesélni - erre Aba is rázendít: éty ettyeej! (még egyszer!) - és azt PONT ÚGY, ugyanabban a sorrendben, ugyanazzal a hangsúllyal, ahogy először!
Az ima áhítattal tölti el Abát, pizsamásan himnuszpózba áll, összekulcsolt kézzel mozdulatlanul figyel, néha motyog, ami Ákos számára újra nagyon muris.
A házi csoki megtette hatását: nehezen akarnak elaludni. Apa besegít az elalvásban, odafekszik az Aba ágya melletti matracra, de végül csak ő marad csendben ...

Gyermeknap itthon

Ákos Apával hazaérkezve boldogan mutatta az oviban kapott hatalmas csokit, gyümölcsöket. Itthon Anya egy tepsi gyermeknapi házicsokival, lufival várta. Vacsora után megörökítettük bal kezét:
Az építkezés egyelőre még külön békés. Néha Aba a hordár szerepét vállalja, de az alkotásban nem tudnak párhuzamosan dolgozni. Külön viszont sikerül.
Abának még mindig az egérvezetés az a játéka, ami huzamosan, sokáig leköti. Befűzi, majd visszafűzi.

Kész lett: