
2010. február 28., vasárnap
Ákos Butterfly levele:

2010. február 27., szombat
Tapasztalat
2010. február 26., péntek
Rumpelstielzchen
Sütis est,
Megszületett Hajnal Klára
Megszületett Hajnal Klára" - érkezett ma a hír Apa unokatestvérétől, Boritól.

Napot hoztál Kolozsvárra,
Isten éltessen, kis Klára!
Büszkék vagyunk Borikára,
Éljen Péter, másszon fára!
Ilyen hírnek nincsen ára,
szükségünk van koccintásra,
Misi bátynak játszótársra,
nőjjél nagyra, pici Klára!
Első fogtömés, azaz Ákos bátor
Nagy volt öröme kedd este, mindenkinek elújságolta bátor tettét. Már a rendelőben elhalmozták ajándékokkal. Anya megígérte a vargabélest, így este 9-kor nekiálltak a fiúk segédkezni, hogy mielőbb elkészüljön a finomság. És még egyet kért Ákos: menjünk el a McDonalds-ba. (Mert tavaly olyan finom szalmakrumplit evett ott B. Anna szülinapján!)
Megígértük neki. Így ma délben, oviból jövet (ebéd után) ott találkoztunk Apával, szalmakrumplit rendeltünk.
Ákos-rajz:

Tavaszodik
Ma először gyalogolt Ákos Anyával az oviba/suliba.
2010. február 24., szerda
Három nővér hóvirággal
"Az idő elszáll, mi is elmegyünk örökre, elfelejtenek minket, elfelejtik az arcunkat, a hangunkat, hogy hányan voltunk, de a mi szenvedésünk boldogságra vált azokban, akik utánunk jönnek, boldogság és béke költözik a földre, és jó szóval, áldással emlékeznek majd azokra, akik most élnek. Ó, kedves húgaim, az életünk még nem ért véget! Élni fogunk! Olyan vidáman szól a zene, olyan boldogan, és én azt hiszem, nemsokára mi is megtudjuk, miért élünk, miért szenvedünk... Ha tudhatnánk, ha tudhatnánk!"
Apa maradt a fiúkkal itthon. Mikor Anya hazaért, Apa kivonszolta a kertbe és egy kései szülinapi ajándékot "nyújtott" át Anyának a most kibújt tavasz hírnökére mutatva:

2010. február 22., hétfő
Nusi óvónéni írja:
Rákérdeztem, hogy mit mondott, gondolván, én nem értettem jól. Megismételte: SZÍNFARKTUST...
Hogy ezek a mókuskák miket tudnak!!
Borika és Esztike Erdélybe jön
Laciék május 9-én, vasárnap, 17:50-kor érkeznek a kolozsvári repülőtérre.
"Előzetes tervek szerint" május 10-én, hétfőn délután mennének autóval Szatmárra, a lányok dédnagymamájához.
Szatmárról 12-én, szerdán délben indulnának vissza Kolozsvárra.
Május 14-én és 15-én délelőtt (pénteken-szombaton) érettségi találkozós programok lesznek Kolozsváron. Szombaton délután megyünk velük Torockószentgyörgyre, ott lesz bankett, szállás egy éjszakára. (Ákos és Aba Kolozsváron maradnak a nagyszülőkkel.)
Május 16-án, vasárnap, 12:10-kor repülnek vissza Párizsba (onnan autóval Brüsszelbe). Vagyis a kolozsvári repülőtérre kell érkezni 11 órára (a WizzAir előírása szerint utazásra lehet jelentkezni 10:10 és 11:30 között).
"Hey Butthead, what is teenspirit?" "You mean you don't know? Dude, then I'm not gonna tell you." Beavis & Butthead
2010. február 21., vasárnap
2010. február 20., szombat
2010. február 19., péntek
Juliska csak egy van
Tűnődés

születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
(Wass Albert)
Egész héten farsang:
2010. február 14., vasárnap
Jancsi és Juliska: Juhász család
Boszorka: Ákos
Juliska: Apa
Jancsi: Anya
Önmaga: Aba. Miután nem volt hajlandó sem a boszorka macskájának, sem János vitéznek (e két szerep között váltogatott még szombaton) öltöznie, elénekelte egyik kedvenc dalát - remélve, hogy a boszorka szíve meglágyul tőle.
2010. február 13., szombat
Ványa bácsi - ez tetszett:
SZONYA: Senkit?
ASZTROV: Senkit. Csak a dadájuk iránt érzek egy kis gyengédséget - a régi emlékek miatt. A parasztok nagyon szürkék, fejletlenek, mocsokban élnek, az értelmiséggel meg nehéz összeférni. Csak kimerít. A mi jóismerőseink egytől-egyig sekélyesen gondolkoznak, sekélyesen éreznek, nem látnak távolabb az orruknál - kerek perec: ostobák. Az értelmesebbek és a jelentősebbek hisztérikusak, elemészti őket a sok analízis meg a reflex... Ezek folyton sápítoznak, gyűlölködnek, betegesen rágalmazzák egymást, oldalvást közelednek az emberhez, sandán néznek rá, és megállapítják: "Ó, ez pszichopata!", vagy "Ez szószátyár!" Ha pedig nem tudják, milyen címkét ragasszanak a homlokomra, akkor azt mondják: "Fura ember, nagyon fura!" Szeretem az erdőt - ez fura: nem eszem húst - ez is fura. Nincs már többé a természethez és az emberekhez való közvetlen, tiszta, szabad viszony... Nincs és nincs!
Mamu levele
A Margitkörút 43 szám alatti pincében született Nagyapa (Tátesz) verse.
Ének a pincebogárhoz
Pincebogár, ha te tudnál
csodálkozni, csodálkoznál.
Hogy került le a pincébe
emeletek büszke népe,
s hogyan él veled egy sorba’
nehéz napok, hetek óta.
Pincebogár, ha te tudnál
okoskodni, okoskodnál,
s meggondolnád, szörnyű dolog,
hogy orvosok, professzorok,
papok, tervezők meg ácsok,
mind egykori óriások,
hogyan kell most lapuljanak
emeletes romok alatt.
Pincebogár, ha te tudnál
imádkozni, imádkoznál.
Ha ki itt megmenekül még,
bocsássa meg minden bűnét,
s könnyítse a sors,
mit rámért - azért a kis imádságért,
mit egy szegény pincebogár
a mélységben elsírdogál.
Margitkörút, 1945. február elején
2010. február 10., szerda
Mert kialudná a földből
- Pityókát! - hadarja.
- Pityókát? Miért pont pityókát?
- Hogy jól aludjak! - mondja.
Megértettem.
2010. február 8., hétfő
Idézet Mamunak szülinapjára
Nem a piszkot keresed, hanem az aranyat.” (Andrew Carnegie)
63 - 39
a távolra mit sem adva
ha van három s harminckilenc
ünnepében oly evidens
prima vista, hogy a HÁROM
uralkodik a két számon.
Külön és együtt is adják
a háromnak sokszorosát-
az élethez vajon mi kell,
akár húszszor, akár tízszer,
hogy jó és igaz is legyen
és szép is, természetesen,
s lelkiekben mind teljesebb:
hit és remény és szeretet -
egészség, siker és béke -
s a múltaknak szép emléke
s a jövőbe bátran lépve
az áldásnak nincs híja -
s így sok szülinapját érje
kicsit-nagyot egybevéve
szép családunk örömére
Vera s Annamária!
Segesvárról 2010 februárjában
a 93 éves Apa/Nagyapa
Ötödikes meglepetés



Érdekes: éneklés közben láttam őket ballagókként. Akkor majd biztos visszaidézem ezt a jelenetet.
2010. február 7., vasárnap
Ma egész nap ezt hallgattuk:
Engedem hadd menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál
Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl...
Most múlik pontosan,
Engedem hadd menjen,
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen,
nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem...
Csík zenekar
Ákos a hét minden napján rajzolt Anyának, ez a mai:
