
Igen, a szószékterítőt (pont olyat varrt nekünk!), az énekeskönyvek borítóit. A gyertyás falvédőket Pancsinéni varrta.

De, olykor nehéz volt. Először ötödikes koromban húztam, aztán egyre könnyebb volt nemhivatalos harangozónak lenni. Általában déli 3-kor kellett temetések alatt húzni. A fekete kredenc mellett várni a telefoncsörrenést, a parancsszót: most 60-at, most 5 percig.





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése